#1kep100szoJunius – 30. nap

“

végre megszereztem
hónapok óta mindenki erről beszél
a könyvesboltokban hiánycikk
az utánnyomás már előjegyzésre elkelt
de a könyvtárban
bejutottam a várólistára
és ma reggel szóltak hogy mehetek érte
a könyvért
a könyvért ami most egy hétig nálam lakhat
nem világot megváltó durranás
mégis annyi minden benne van
mélységtől a magasságig
sírástól a kacagásig
pedig csak harminc fejezet
mindben egy fotó és rövid szövegek
novella mese és vers
egyik se hosszabb száz szónál
és amit nem is tudtam
meg nem is sejtettem
hogy a harmincadik képen
én is rajta vagyok

Károly Csaba

“

Vannak akik néznek, de nem látnak,
mások meg lehajtott fejjel járnak,
szakáll borzaszt és túl magas homlok,
s riaszt, hogy lógó orrodba botlok.
Eljött sajnos a június vége,
holnaptól hogy írjak verset a fészre?

Dóra Győri-Simon

“

Jó
úton
haladok,
de vajon a
helyes irányba?

Sara Harka

“

Na akkor még egyszer vegyük át... Menjek egyenesen, aztán forduljak. Oké, macskakőre vigyázni, óvárosban vagyok. Ez a vastag nyíl micsoda? Nem értem, mi a dallamos búbánatnak kell mindig összezavarni az embert…! Itt még mindig azt írja, hogy egyenesen előre, aztán fordulj. Jó, a lampionsor árnyéka megvan, ó, azt a régi gázlámpát nem is láttam az előbb… Megvan a Fő tér, szuper… na, hát ezt felállványozták… ez a sok molinó is az agyamra megy… Nem értem, hogy még mindig nem találom, pedig annyira megnéztem mindent… Elnézést, tudna segíteni? A szakállas-ablakot keresem, de ez a térkép rossz helyen jelöli…

Emese Gyöngyvér Tóth

“

nyitom és kinézek
nyitom és gondolkodok
nyitom és olvasok
nyitom és megterítek
nyitom és beülsz
nyitom és mondom
nyitom és fizetek
nyitom és meglátom
nyitom és írok
nyitom és csalódok
nyitom és elhagysz

B. Hargitai Margaréta

“

Nekem ne mondja meg senki, hogy merre van az előre. Tudom én azt magamtól. Tudom én azt, hogy előre megyek, nem hátra. Nem kell az orrom alá dörgölni ilyen nagy hülye nyilakkal, hogy rossz irányba megyek. Hát tudjátok meg, hogy én nem megyek rossz irányba! Valójában ti mentek mind rossz irányba! Még, hogy egy hülye az autópályán! Hát mindenki az! Az lenne a legjobb, ha mindenki inkább a saját dolgával foglalkozna, oszt nem az ablakból szólogatna be az utca népének. Nem kell a pampogás, öreg! Pofád lapos! Basszus, igaza volt a dokinak, tényleg erősebb gyógyszer kell a vérnyomásomra.

Szilágyi József

“

Ha olvasol, és
Nézel magadba bölcsen
Tiéd a világ

Bogi Tóth

“

Majd, amikor nagy leszek, akkor olyan híres író szeretnék lenni, mint te, bácsi.
Akkora fejem lesz, hogy kitölti az egész ablakot, keretestül.
Szemüveget is fogok viselni, mert attól okosabbnak tűnik majd az ábrázatom.
Lexikális tudásom, akár az óceán, mint a nemrég elhunyt tévés kvíz mesternek, aki vegyészmérnök végzettséggel bírt és véleménye szerint a homeos bigyók cukorkák.
Kezem az lesz, nem tudom hova tetted bácsi, talán valamit rejtegetsz?
Nem is szólsz hozzám.
Ez nem tetszik.
A felnőttek néha olyan furcsán viselkednek.
Nem értem őket.

Edit Ötvösné Németh

“

– Kop-kop!
– Nem veszek semmit!
– Már megvetted.
– Mit?
– A könyvemet. Ott a kezedben. Tetszik?
– Igen. De te nem érdekelsz. És ne kukucskálj az ablakon!
– Kop-kop!
– Megmondtam!
– Legalább a mellső lábamat ereszd be!
– Hülyének nézel? Ha téged olvaslak, akkor szerinted nem vagyok már túl az ilyen meséken?
– Kip-kip!
– Hiába változtatod el a hangod...
– Pedig Örkény stílusában nyeltem krétát.
– Gyenge. Tűnj el!
– Akkor megyek a kéményen, forrald a vizet!
Az Író egyenesen az üstbe zuhant. Fájdalomkiáltásai torz árnyékokat vetettek a falra, leforrázott bőrének gőze befurakodott az Olvasó orrába, kitágította tüdejét, szétterjedt az ereiben. Hetekig szellőztetni kellett utána, és kivakarhatatlanul odakozmált az üst falára.

Aliz Jámbor

“

Nyitott könyv és
nyitott ablak
szép a lelked,
rajtakapnak
ahogy átlátlépsz
más világba
egyedül vagy
nem vagy árva –
a lelkedbe belenyúlt
nyitott ablakon
a múlt
s vár a holnap
néz,
nem fázik,
vesédben
betű csírázik
kúszik falon,
fára mászik –
szárnya nő és
tovaszáll,
fehér
lélekmadár -

Eszter Járfás-Fehér

“

Régi kor tudósa
festett ablakból
gyermeket néz.
Nincs közük egymáshoz.
Az árnyék vetület.
Korszerű feszület.
Senki nem sejt semmit.

Andrea Gablyasz

“

ÉLET-LÉLEK
fekete-fehér
igen-nem
mi a fontos az életben?
fekete-fehér
igen-nem
hol a te lelked a történetben?

Zsuzsanna Birovits

“

Amikor olvasol, kint reked a valóság, egysíkú lesz, mint a falra kent plakát, ahonnan egy öregúr les ki az ablakon, mintha látná, ahogy a könyvedben kinyílik, majd szilánkokra törik egy üvegrózsa, aztán minden szilánkban betűk tükröződnek és addig illegetik magukat, míg újra össze nem rakod sziromról sziromra.

Lovász Krisztina

“

Könyvet olvasol, lefele nézel. Feletted egy férfi bámul ki az ablakon. Egy másik kor embere, másik kor problémáival. Viszonylag közel vagytok egymáshoz, de nem találkozik a tekintetetek. Idegenek vagytok, és azok is maradtok. Vannak ilyen emberek. Egymás szagát szívják, egy térben élnek, mégsem találkoznak. Talán jobb is, hogy olvasol, és nem veszel tudomást arról, mi történik körülötted. A mondatoknak mágiája van. Védenek a testedre nőtt árnyaktól, és egy hatalmas, ismeretlen térben behatárolnak egy kicsi helyet számodra. Lehet ez egy sátor is, aminek csak az állványa van meg. Édesanyád csontvázrendszere. De legalább lesz mire ráteríteni a szőttesedet, amit azóta növesztesz a hátadon, amióta megszülettél.

Wölfl-Molnár Eszter

“

Fejlődni annyi,
mint járt utat elhagyva
életre kelni.

Kelemen Nádasdi Ildikó

“

Mit tehet?
Mit tehet az ember, ha kétségek gyötrik
Mit tehet a szív, ha szilánkokra törik
Mit tehet a lélek, ha ezernyi heg borítja
Mit tehet a láng, ha hűs eső kioltja
Mit tehet az ember, ha megváltást remél
Mit tehet a füst, ha elviszi a szél
Mit tehet a fény, ha árnyék lehúzza
Mit tehet a kő, ha marok porrá zúzza
Mit tehet az ember, ha félre lökik
Mit tehet a szándék, ha a jó elszökik
Mit tehet a kérdés, ha nem merik feltenni
Mit tehet az idő, ha sosem akar telni

Váradiné Oláh Cintia

“

Ha becsukódik egy ajtó,
Kinyílik egy ablak,
Nézz körül,
Élményeket gyűjts magadnak.
Mást nem érdemes.
Olvass könyveket,
Játssz, vár a természet,
Kapcsolj ki néha,
Vedd el, ami jár neked.
Fekete vagy fehér,
Árnyék vagy fény,
De akár a szivárvány
Minden színe is
Tiéd lehet!
Miért ne?
Mert megérdemled!

Szabó Siklódi Lia Gabriella

“

Melyik a jó irány?
A fent, a lent?
A félhomályban álló emberek?
Melyik a jó élet?
A kint, vagy a bent?
Melyik a jó?
A megújulás?
Vagy a régi őrzése?
Gondolkozz el rajta!

Edit Novinics