Gasztrokalandoroknak erősen ajánlott program, ráadásul még a várost (országot) sem kell elhagyni, hogy kipróbáld.
A Margit híd, budai hídfő, a Mechwart liget és a Mansfeld Péter park háromszög közepén, a Törökmézzel átellenben működik Gannoruwa Réka főzőiskolája, a Negura, ahol japán és srí lankai receptek elsajátításában és elkészítésében vehetnek részt az érdeklődők.
Én még csak japán főzőórán vettem részt, már több alkalommal is. Eddig mindig szuper élmény volt maga a főzés, és az ételek is mindig nagyon finomra sikerültek. Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a srí lankai órák is izgalmasak. Mindenképpen tervben van, hogy azt is kipróbáljam.
Legutóbbi alkalommal magammal vittem a kamerámat, és kattintottam pár képet is. Ritkán foglalkozom ételfotózással, és az otthoni ebéd elkészítése is ritkán ihlet meg. De ezeken a főző órákon mindig nagyon extrás ételek készülnek, ahol sokszor már egy-egy elkészítési mód, konyhai technika is érdekes, nem beszélve a végeredményről.
Ezúttal a matcha bűvöletében találtam magam és mondanom sem kell, az élénkzöld tea az összes ételt feldobta, és erősen Instagram pozitív dolgok készültek.
“A matcha (maccsa; 抹茶) a rituális japán teaceremóniák köztiszteletben álló teája. Speciálisan termesztett és feldolgozott, majd porrá őrölt zöld tea. Rengeteg élettani hatása van (például rendesen felébreszt), kizárólag Japánban termesztik, és ez a legdrágább japán teafajta.”
Wikipédia
A receptek és a főzés ügyes-bajos részletei maradjanak meg élménynek, menjetek el, próbáljátok ki. Inkább arról számolnék be, hogy hogyan is néz ki egy ilyen óra és miért érdemes nektek is elmenni egyszer.
A recepteket mindenki megkapja kinyomtatva, és indul is a sürgés-forgás, de ha olyan rövid a memóriátok, mint nekem, mindenképpen érdemes közben jegyzetelgetni a recept mellé, fölé, alá. Ugyanis Réka rengeteg apróságot tesz hozzá az egyébként tömören megfogalmazott receptekhez – pl. hol jutsz hozzá bizonyos alapanyagokhoz, milyen alternatív alapanyagokat használhatsz stb. Szerintem minden információmorzsa kincs, úgyhogy én szorgosan jegyzetelek mindig.
A főzés folyamán minden lépést alapos bemutatás előz meg aztán a jelenlevők is felgyűrik az ingujjukat, és igyekeznek követni az instrukciókat. Párhuzamosan készülnek az ételek, a – jelen esetben 3 órányi – idő, gyorsan elszalad, és ahogy egyre éhesebb az ember, úgy tölti be a konyhát a készülő fogások illata.
Ami miatt még nagyon kedves és családias lesz a program, az a sok apróság, amivel Réka kiegészíti a főzést. Például mindig készül 2-3 fajta japán teával (pl. árpatea), pár falat harapnivalóval, ha az ember nem bírná ki a főzés végéig, és a cuki szezonális dekorációt még nem is említettem. A végén pedig elfogyaszthatjuk a fogásokat egy családias hangulatú étkezés keretében.
Mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki szeret főzni, sütni, szereti a japán és srí lankai konyhát/kultúrát, és aki szívesen vesz részt élményprogramokon. Nagy előnye a főzőóráknak, hogy ezek tényleg órák, egy főzőiskolában, szóval nem egyszeri dolog. Ha az ember otthon néha előveszi a (telejegyzetelt) recepteket, és elkészíti egyik-másik fogást, akkor életreszóló tudással gazdagodott és felturbózhatja pl. a vasárnapi ebédet a család nagy örömére.
Remélem tetszettek a képek, és ha felkeltette az érdeklődéseteket a Negura, akkor katt a linkre: http://www.neguracooking.com/
NIKON D750, AF-D 50mm F1.8; 50mm, AutoISO, 1/125s, F2.5
